Oldalak

2011. 02. 03.

Mustáros szelet



Hát igen, ismét egy eléggé kannibál menüpont. Említettem tavaly a disznóvágást. Hát a disznónak az egész nyakaskaraját, végig a karajjal nekünk adták a szüleim. Aztán úgy ahogy volt, egészben bezúdítottam a fagyasztóba. Egy ideje már foglalkoztatott a gondolat, hogy ki kéne venni, de mindig haogattam, hisz ha este jutott eszembe, ki volt zárva abból a másnapi ebéd (nem preferálom az erőltetett kiolvasztást, csak ha muszáj, s ugye ezt nem volt muszáj). Nos péntek délelőtt szépen kiemeltem a hatalmas csomagot, így szombatra már abból terveztem az ebédet. Oldalborda mikor meglátta, közölte, hogy szeletet, lehetőleg bécsit kér belőle. No nem. Az én fejemben már eldőlt, hogy márpedig mustáros szelet lesz. Eddigelé kétszer készítettem olyant, először úgy gondoltam, hogy egyből utolsó alkalom is volt, hisz macerás. De mikor a macerával egyenes arányban volt az eredmény is. Másodszorra már sokkal inkább futószalagos technológiát vetettem be, így eldöntetett, ilyen szelet biza fog még sülni az én konyhámban. Bár azóta megismertem a sütőben, kevés olajjal sütést is, ami nagyon megtetszett, de hát ez (minő fájdalom) nem olyan aminél azt lehessen alkalmazni. De sebaj. Valamit valamiért.
Szóval belekezdtem, s ismét igazolódott: megérte a ráfordított időt, gyermekeim is mind egy szálig csak úgy nyelték a falatokat.
Basszus A fenébe, most látom, hogy szépen egy cetlire felírtam pontosan a felhasznált mennyiségeket, mert biza ahogy az eredeti receptben szerepel, nekem nem jött össze, szóval a cetlim megszökött. Vááááááá
No, akkor most szépen elmesélem nagyjából, pontos mennyiségek nélkül hogyan is készül ez a finomság. Aki kicsit is művelte már a panírozási folyamat egyes mozzanatait, annak valószínű nem is kellenek a pontos mennyiségek, boldogul nélkülük is (ezúttal is elnézést pl. Andreától, nála tudom, hogy most ez az előző mondatom nem lesz népszerű).
Hozzávalók:
  • rántani való hússzeletek
  • liszt (most teljes egészében zablisztet használtam, magam készítettem zabpehelyből)
  • tojás
  • tej
  • mustár
  • só, bors
  • olaj a sütéshez
A husikat szépen előzőleg sózom-borsozom. A tojásokat szétválasztom, a sárgájához keverek némi lisztet, majd kevés tejjel hígítom, s utána hozzákeverem a tojások felvert habját. 
A hússzeleteket megforgatom lisztben, majd mindkét oldalukat megkenem mustárral, újból lisztbe, s mehetnek a tojásos bundába, majd a serpenyőben hevített olajba sülni.
Így a recept. Első alkalommal, mikor semmi technikai leírásom nem volt, alaposan megkínlódtam a lisztezés-mustározás-lisztezés trióval. Nyakig maklavájszos lettem, sűrűn feltettem magamnak a kérdést, hogy kell ez nekem? Hát naná kellett, mert az íze kárpótolt a kínlódásért.
Most meg elárulom nektek az általam fejlesztett technikát (na persze tudom nem én találtam ki a tyúkszarban az x-et, de ez tényleg saját tapasztalatom, utólag sem olvastam utána sehol, hogy az ilyenre van-e pontos, lépésenkénti útmutató). Szóval az odáig gondolom stimm, hogy első réteg liszt rákerül a szeletekre. Utána bevetek egy lapítót. Arra helyezem a lisztes husit, szépen megkenem a fölső felét mustárral. Villával megszúr, bele a lisztbe a mustáros felével. 

A liszttel borított mustáros résszel lefele ismét ráhelyezem a lapítóra, jön a fölső felére a mustár kenés, majd villára fel, ismét hopp bele a lisztbe a mustáros oldalával. Onnan pedig már nem a lapítóra, hanem a tojásos ketyóba, itt pedig már csak a tojásos massza állaga a furi, a panírozás már a szokásos folyamat. 
A második fotón látszik, hogy a tojásos massza habossága szépen fenntartja a szeleteket, segítség kell neki, hogy szépen alászálljanak.
Alaposan le kell csorgatni, sőt én azt tettem, hogy az egyik oldaláról egy plussz villával szépen lehúztam a fölös cuccot, s a vékonyabb bundás réteg került fölülre sütésnél, akkor a bundaszeletek testi épsége kevésbé volt veszélyeztetve a fordításnál.

Jön a hopp a forró olajba, mindkét oldala szépen megsüt, olajat leitat egy papírkendővel, s lehet is tálalni. Persze akad bőven mosogatnivaló utána, a szerencsésebbje beteszi a mosogatógépbe, a többiek pedig meleg vízben gyorsan el is moshatják. A még szerencsésebbjének ezt a részt már a párja vagy a gyermekei is megtehetik.
Pár év, s a húgom is remélem lesz oly szerencsés, hogy majd az ő lánya is fősegítség lesz a konyhába. Ugyanis épp most vannak a szülőszobán, én meg innen izgulok értük. Bizisten sokkal jobban mint bármely alkalommal mikor én voltam hasonló helyzetben. Hajrá tesókám, hajrá Babó. Már nagyon várunk kicsi kislány!

21 megjegyzés:

autumn írta...

A "panírozott" azért legalább összejött Oldalbordádnak....., biztos így sem bánja :)))))

Andicsek írta...

nálunk a mustáros szelet úgy készül hogy a vékonyra kiklopfolt hust sózom majd egykupacba rakom, megkenem mustárral borsozom és csak símán lisztbe forgatom és forró olajba teszem. sülés után apróra reszelt fokhagymával keni meg mindenki tetszés szerint,. majdnem csak és kizárólag lencsefőzelék mellé készítem(gyerekkori beidegződés:))

Praliné Zsuzsi írta...

Kannibál jelentkezem! Hát ez szuperül néz ki! Sosem ettem még panírozott mustáros húst! Lehet, szétnézek anyáéknál a fagyasztóban a decemberben levágott malackák maradványai után...

4Gyerek írta...

Autumn: naná, nem bánta.

Andicsek: gyerekkori beidegződést egy konyhai ténykedések iránt egyáltalán nem közömbös pasas mellett konnyebb levetkőzni. Mondom én, bár a tökfőzeléket a mai napig sem tudom másképp készíteni, kizárólag ahogy Anyukámtól, Nagymamámtól tanultam.

Erinacea: akkor welcome a klubba.

Ami írta...

Annyira guszta, hogy már indulok is hozzátok ebédre ;)

4Gyerek írta...

Gyere. De csak akkor ha a csirkemájat szereted. Mert minő fájdalom, a maradék mustáros husi vasárnap reggel eltűnt Oldalborda pocakjának legmélyén.

Tücsök Bogár írta...

Ez nekem is új!
Ki fogom próbálni, az már biztos!
Aztán referálok róla!
Puszi a receptért!

Gál Edith írta...

Ez nagyon-nagyon finom lehet!!!!
Én sem ettem még, de hamarosan fogok... :))

4Gyerek írta...

Látom azért a macera előrebocsájtása nem tántorít el Benneteket. Ahogy valamelyik rajzfilmhős (talán Noddy??) mondaná: "kihívás? szeretem!"

Ottis írta...

Recept mentve, nagyon tetszik!

Viki írta...

Jaj micsoda finomság. Azon gondolkodom, hogy lehetne kikerülni az olajbansütést? - de esküszöm valahogy rájövök :)) ÓÓÓÓÓ már tudom is ! A legvégén kap még egy utolsó mártogatást zabpehelybe :) s utána sütőzacskó és sütő szerinted ??? szerintem egyszer biztos kipróbálom így. Nagyon finom lehet.

Viki írta...

Ha már kisültek ezek a finom husiszeletek és rá is érsz, légyszi hozzám bekukkantani. Vár Rád valami. Köszönöm.

http://vikkokucko.blogspot.com/2011/02/mar-tobbszor-kaptam-dijat-tobbet-is.html

Bianka írta...

Maradt még? Isteni finom

Gesztenye receptjei írta...

Kicsit gondolkodtam mi az a lapító, de aztán rájöttem:-))
Az lenne a kérdésem, hogy miért kell először lisztbe mártani és utána mustározni? Nem lenne elég egyszer lisztbe mártani, vagyis először mustár, aztán liszt?
Nagyon klassz lehet, de nekem is, mint Vikinek az olajban sütés csak a megoldandó feladat, vagyis valami mást kitalálni helyette:-))

4Gyerek írta...

No, ha még sikerül ilyen lapítós dolgokat bevetnem, amik megfejtetlen maradnak, jobb ha kiabáltok. Székely-magyar szótár indít!

4Gyerek írta...

Gesztenye, most jut eszembe nem válaszoltam. Szerintem az első réteg liszt az amolyan ragasztó-katalizátorként működik. De azért következőkor (ha addig más meg nem teszi) kipróbálom úgy is, hátha. De szerintem nem is az a macerásabb, hanem a mustározás utáni lisztréteg.
esetleg kukoricapehelyben megforgatni s úgy sütni sütőben? na?

Kiskukta írta...

Köszi az ötletet! Ennek alapján készítettem el a mai ebédünk, nagyon fincsi lett!

4Gyerek írta...

Kiskukta köszönöm szépen a visszajelzést. Örvendek, hogy hasznosítható ötletet vihettél.

Tücsök Bogár írta...

Ez volt a mai ebédünk. Annyit változtattam, amit már Gesztenye is írt, hogy először mustároztam, utána liszteztem. Tökéletes lett. Nagyon finom!!!
Köszönöm a receptet!

Tücsök Bogár írta...

És hogy mennyire finom azt az bizonyítja, hogy ma is ez készül ebédre. A péntekiből a lányok nem ettek. :) Na de majd ma!!!

Annigine írta...

Most lettem vele kész. Tényleg macera, sokszor előbukkant a mustár a liszt réteg alól, ha nem voltam vele elég óvatos, az egész konyha liszt és mustár volt. Aztán megkóstoltam a kész húst. És mennyei volt! Szóval köszönöm szépen a receptet :)